Sas

Ez a sas a húsvéti hétvégén készült és az az érdekessége -legalábbis számomra :-), - hogy üvegkontúr nélkül készült és most először próbáltam kontúr nélkül üveget festeni. Ráadásul hosszú idő után ültem le most újra üveget festeni.

Azoknak, akik esetleg nem járatosak az üvegfestésben: az üvegfesték nagyon "terülős", azaz könnyen szétfolyik, a kontúr ezt a szétfolyást hivatott megakadályozni. Emiatt nehéz kontúr nélkül dolgozni és ezért dolgoztam nagyon vékony ecsettel :-).

A képaláírással kapcsolatban pedig pár mondat:

A Namasté egy indiai köszönési forma, de többet jelent egy szimpla Jó napot kívánok!-nál :-). A jelentése körülbelül:
Meghajlok a benned lévő Isten előtt
vagy
A bennem élő Fény (Isten) tiszteletét fejezi ki a benned élő Fény (Isten) iránt.

Az indiaiak úgy üdvözlik egymást, hogy két tenyerüket összeteszik a mellkasuk előtt és fejükkel bólintanak, miközben azt mondják: Namaste. Ez a köszöntés bárkinek szólhat – nálunk fiatalabbaknak, saját korosztályunknak, idősebb barátainknak, sőt idegeneknek is. A szent iratok (shaastra) öt hagyományos üdvözlési formát említenek, amelyek közül a namaskar az egyik. Ezt földre borulásként értelmezik, de tulajdonképpen a tisztelet kifejezésére vonatkozik, ahogy ma is tesszük, amikor Namastéval üdvözöljük egymást.

Az emberek közötti valódi találkozás a lelkük találkozása. Amikor Namastéval üdvözöljük egymást, azt fejezzük ki, hogy találkozzon a lelkünk. Ezért tesszük össze a tenyerünket a mellkasunk előtt, a bólintás pedig a szeretetteljes és alázatos barátságot juttatja kifejezésre.)

***

A sas-szimbólum jelentései pedig: Ihlet, erő, tekintély, spirituális főmotívum, híd a föld és a menny között, férfias, a Nap, kiterjedés.

Kereszt tűzzománccal

Úgy döntöttem, ma vegyítem a filozófiát a kreativitással;-):


Ez a kereszt is a legutóbbi tűzzománc-műhelyen készült, csak eddig nem volt érkezésem lefotózni. Talán kicsit vad színei vannak, - mármint ahhoz képest, hogy kereszt, - de épp ez benne az érdekes és ezért szeretem:-). Túl nagynak találtam ahhoz, hogy medálként hordjam, - nem szeretem a túl nagy medálokat, főleg azt, ha egy kereszt-medál túl nagy, - így felkerült itthon a falra. Sajnos a színei nem jönnek ki rendesen, ha sikerül róla élethűbb képet készíteni, lecserélem.

***
"Megfigyelted-e valaha, hogy bár időnként eleinte kellemetlennek tartottál egy tapasztalatot, mégis pozitív eredményre vezetett - valami vagy valaki máshoz, valami többhöz. Ama kezdeti negatív tapasztalat nélkül soha nem léptél volna előre, a később pozitívnak bizonyuló irányba."


"Talán arra vágysz, bárcsak másképp alakult volna életed egy-egy múltbeli eseménye; de ki tudja, milyen negatív következményekkel járna, ha a dolgok úgy történnek akkor, ahogyan szeretted volna."

(Scott Shaw: Zen-óra - részletek)

Kegyelem

Az illusztráció egyik kedvenc képem Simon Andrástól, ez pedig az egyik kedvenc versem,
Reményik Sándor Kegyelem című verse:

Először sírsz.

Azután átkozódsz.

Aztán imádkozol.

Aztán megfeszíted

Körömszakadtig maradék erőd.

Akarsz, eget ostromló akarattal

-S a lehetetlenség konok falán

Zúzod véresre koponyád.

Azután elalélsz.

S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.

Utoljára is tompa kábulattal,

Szótalanul, gondolattalanul

Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:

A bűn, a betegség, a nyomorúság,

A mindennapi szörnyű szürkeség

Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor - magától - megnyílik az ég,

Mely nem tárult ki átokra, imára,

Erő, akarat, kétségbeesés,

Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.

Akkor megnyílik magától az ég,

S egy pici csillag sétál szembe véled,

S olyan közel jön, szépen mosolyogva,

Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor - magától - minden elcsitul,

Akkor - magától - éled a remény.

Akkor - magától - szűnik a vihar,

Álomfáidnak minden aranyágán

Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

A Kis Lélek és a Nap

- Isten bármely töredéke lehetsz. Amelyik csak akarsz – mondta Isten a Kis Léleknek. – Te vagy az Abszolút, mely tapasztalja önmagát. Isten melyik általad választott megnyilvánulását kívánod most megtapasztalni?
- Tehát van választásom? – kérdezte a Kis Lélek.
- Igen. Megtapasztalhatod Isten bármely megnyilvánulását, önmagadként, benned és rajtad keresztül.
- Rendben. – felelte a Kis Lélek. – Akkor a Megbocsátást választom. Szeretném Teljes Megbocsátásként megtapasztalni önnön lényemet.
- Senkinek sem kell megbocsátani. Tökéletességet és Szeretetet teremtettem.
- Senkinek sem kell megbocsátani? – kérdezte némiképp hitetlenkedve a Kis Lélek.
- Senkinek. – ismételte az Úr. – Nézz körül. Látsz-e nálad kevésbé tökéletes, kevésbé csodálatos lelket?
Körbefordult és meglepetten látta, hogy köré gyűlt a Mennyország valamennyi lelke. Jöttek a Királyság legtávolabbi zugaiból is, mert hallották, hogy a Kis Lélek rendkívüli párbeszédet folytat Istennel.
- Értem. Senki sem tökéletlenebb nálam! – kiáltott fel a Kis Lélek. – Akkor hát kinek bocsássak meg?
Erre egy lélek kilépett a tömegből:
- Nekem megbocsáthatsz. – mondta ez a Barátságos Lélek.
- Miért? – kérdezte a Kis Lélek.
- A következő életedben olyan dolgok fognak történni, amiért megbocsáthatsz. – válaszolta a Barátságos Lélek.
- De miért? Mit tudsz tenni ellenem Te, a Tökéletes Fény teremtménye, hogy meg kell majd neked bocsátanom?
- Ó, - mosolyodott el a Barátságos Lélek -, biztosan kitalálunk majd valamit.
- De miért? – a Kis Lélek nem értette, hogy miért akarná egy ilyen tökéletes teremtmény annyira lelassítani a rezgését, hogy tényleges „gonoszság”-ot tudjon tenni.
- Egyszerű – magyarázta amaz -, megtenném, mert szeretlek. Szeretnéd magad Megbocsátásként megtapasztalni, nem? Egyébként te is megtetted értem ugyanezt.
- Én?! – ámuldozott a Kis Lélek.
- Persze. Nem emlékszel? Teljesek voltunk, te meg én. A Fel és a Le, a Bal és a Jobb. Mi voltunk az Itt és az Ott, a Most és Akkor. Voltunk Kicsik és Nagyok, Férfiak és Nők, Jók és Rosszak. Minden voltunk. A Minden. Megegyeztünk, hogy mindketten külön-külön megtapasztaljuk Isten legfőbb részeit. Mert megértettük, hogy nem létezhet a forró nélkül a hideg, bánat nélkül nem lehetsz boldog, a „gonosz” nélkül nem ismerheted meg a „jó”-t. Ha valami akarsz lenni, akkor fel kell bukkannia valahol a világodban ennek a valaminek az ellentétének, hogy ez a valami létrejöhessen. Egyetlen dolgot kérek cserébe. – jelentette ki a Barátságos Lélek.
- Akármit kérhetsz! – kiáltotta a Kis Lélek. Alig bírt magával az izgalomtól, hogy végre Isten valamely megnyilvánulását megtapasztalhatja. Megértette Isten tervét.
- Abban a pillanatban, amikor ütlek, verlek, és a leggonoszabbakat művelem veled, amit csak el tudsz képzelni, emlékezz, hogy ki is vagyok valójában.
- Ó, nem fogom elfelejteni! – ígérte meg a Kis Lélek. – Találkozunk a tökéletességben, melyben egyek vagyunk, és mindig emlékezni fogok rá, ki vagy. Mindig!

***********

"Véletlenül" választottam ezt az idézetet, aztán rájöttem, milyen fontos szerepe van az ÉN ÉLETEMBEN annak, amiről szól, ráadásul most különösen aktuális...

Üzenet Indiából

Ezt az üzenetet a napokban kaptam:

„ A világ átalakítása nem csak néhány szent és tevékeny ember feladata. Egy jobb világ teremtése mindegyikőtök felelőssége. A túlélésért folytatott harcban az ártatlanság, a szeretet és az értékek elvesztek. Te vagy az, akinek fent kell tartani ezeket az értékeket.

Ne hidd azt, hogy hétköznapi vagy. Mindenkiben ott van az ISTENI határtalan ereje. Benned van az erő és képesség arra, hogy meglásd Istent minden egyes emberi lényben. Amikor meglátod Istent mindenkiben, képes leszel minden élőt szeretni, minden egyes egyént. Rajtad keresztül áramlik majd Isten ereje a világba.

Ne szokj hozzá a szeretetlenséghez. Szavaidon, szeretettel teli cselekedeteiden és szolgálatodon keresztül minden emberi lényt felébreszthetsz szenvedéséből, önmaga által teremtett nyomorúságából és tudatlanságából. Te miattad az egész világ felébredhet. Azzal, hogy felvállalod ezt a felelősséget, az Aranykor elkezdődik.”
(Sri Amma)

Szóval "csak" szeretni kéne? Egyszerű, de mégis olyan nehéz!

De furcsa ezt a két mondatomat így leírva látni:-). Akár giccsesnek tűnhet, pedig ez (lenne) a legfontosabb és legnehezebb dolog a világon.